ballchain.co.uk
A Háy első drámaszerzői korszakát reprezentáló darabok összességében tetralógiaként is értelmezhetők, melyek az egyéni szocializációs kudarcokat sorsszerű, nem ártó szándékú emberi tettek okozta tragédiaként viszik színre. Az " autista dramaturgia" (Visy) alapvetően a trágár kifejezésekkel terhelt köznapi beszéd nyelvi regiszterében mozgó dialógusokra épül, melyekben a szituációértelmező vissza- és rákérdezésekből, replikákból eredő helyzetkomikum keveredik az élet keserű valóságával számot vető, filozofáló jellegű szereplői megnyilatkozásokkal. A Dramaturgok céhének felkérésére írt A Gézagyerek bemutatójára 2001 őszén a Debreceni Csokonai Színház Stúdiószínpadán került sor. A mű középpontjában egy autista, a mű nyelvén szólva "hibás" főszereplő áll, akiben a teremtés Isten által is korrigálhatatlan elhibázottsága testesül meg. A dráma világát a társadalmi valóság anyagi determináltságát kifejező kő motívuma uralja, míg a cselekmény Géza rövid életű munkavállalását mutatja be, ahogy valódi feladatteljesítést nem igénylő munkaköre elleni növekvő lázadása végül a vesztét okozza.
Ajánlja ismerőseinek is! Kiadó: Új Palatinus Könyvesház Kft. Kiadás éve: 2005 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Séd Nyomda Kft. ISBN: 9789639578210 Kötés típusa: kemény papírkötés kiadói borítóban Terjedelem: 389 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 12. 50cm, Magasság: 19. 00cm Kategória: Háy János - A Gézagyerek 1. A Senák (NOVELLA) 7 A Senák (DRÁMA) 15 A Pityu bácsi fia (NOVELLA) 103 A Pityu bácsi fia (SZÍNJÁTÉK) 115 3. A Gézagyerek (NOVELLA) 195 A Gézagyerek (SZÍNJÁTÉK) 205 4. A Herner Ferike faterja (NOVELLA) 299 A Papi Jóska kályhája (NOVELLA) 309 A Herner Ferike faterja (DRÁMA) 315 Háy János 1960 - Háy János (Vámosmikola, 1960. április 1. –) magyar író, költő, képzőművész, a Palatinus Könyvkiadó alapítója. Az Ön ajánlója Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...
A főhős tragédiája abban rejlik, hogy humorérzék híján nem érti meg Banda és Herda kollégái jóhiszemű tréfáját, akik balesetet imitálva próbálnak neki segíteni. A közösségi beilleszkedés kudarca visszaveti Gézát az anyai gondoskodásra szoruló gyermek szerepébe, ahol végérvényesen lekerül válláról a munka nyújtotta szabadság és felelősség – kő által szimbolizált – terhe. A Senák eredetileg a Nemzeti Színház drámapályázatára készült. Háy a kollektivizálás időszakát állítja a cselekmény centrumába, a falubeli Senák segítségével a pesti agitátorok családja zaklatása révén kényszerítik Rák Jánost a téeszbe való belépésre. A kevésbé kidolgozott drámai konfliktus a megérdemelt büntetés demonstrálásával némileg sematikus marad, amennyiben a zárójelenetben a részeg Senák agyontaposásával az elrekvirált lovak igazságot szolgáltatnak egykori gazdájuknak. A Pityu bácsi fia eredetileg A bogyósgyümölcskertész fia (2003) novelláskötetben jelent meg, s Háy írásainak ( A gyerek; Nehéz) egyik visszatérő témáját, a társadalmi mobilitás kudarcát ábrázolja.
Az "ördögjátékban" a drámai cselekmény két rokoni kapcsolatban álló család viszonyában bontakozik ki, s a szalmakazal tetejéről lezuhanó városi kamaszfiú balesetében a faluból elszármazott, de a fővárosi közegbe beilleszkedni képtelen apa bukása teljesedik be. A vertikális szimbolika (felemelkedés/alábukás) a felnőttek és gyermekek világát egyaránt átszövő, a modern nagyvárosi miliő és a falusi környezet közti feloldhatatlan ellentmondásoknak a gyermekhalál eseményében kölcsönöz tragikus jelentést. A Herner Ferike faterja dramaturgiai újítása, hogy a társadalmi periférián élők változatlan kiszolgáltatottságát három generáció életén keresztül mutatja be. Az egyén drámája, Herner Ferike véletlen gyermekgyilkossága ebben a transzgenerációs keretben a kulturális-mediális emlékezet közvetítésével jelenik meg. A mű szerzői koncepciója a központi hős hiányára épül, így a falu rendőrének családját a három közfoglalkoztatott közös emlékezete egy híradóbeli tudósítás apropóján idézi vissza. A tragikum ezúttal abból ered, hogy a közmunkás Krekács elbeszélésében Herner ellene elkövetett kamaszkori vétke úgy nyeri el büntetését – saját gyermekének megölésével –, mintha ezáltal az ő baljóslatú gyermekkori átka teljesült volna be.
– pl. Herda valamit elherdál, talán az életet) a szegénységet, a hiábavalónak tűnő monoton munkát két "eszközzel" próbálják legyőzni: a kocsmázással (itt a társaság és az alkohol egyaránt enyhít a bajaikon) a beszéddel, az állandó töprengéssel is megpróbálják legyőzni a sorsot Géza életében sajátjukat látják tükröződni; de: míg Géza nem tudja, hogy mennyire szánalmas egész nap a konyhakövet nézni, addig Banda és Herda nagyon is tisztában vannak vele a karakterek nagyon életszerűek (pl. Marika, a bolti eladó, aki "dizsibe jár", a fiát egyedül nevelő Rózsika néni, a munkások, az állandóan figyelő, kedveskedő-irigykedő szomszédok) a dialógusok nyelvezete egyszerű, néhol a nyelvromlás, néhol ennek a társadalmi rétegnek a nyelvi kreativitás a jelenik meg benne; úgy beszélnek a szereplők, mint a hétköznapi falusiak a dráma műfajá t a szerző istendráma ként jelöli meg – Géza többször tűnik fel úgy – a többi szereplő szerint – mint egy isten, aki ül magasan mindenki fölött és nézi a szalagot – Isten is csak nézi a világot vagy meg is nyomja a piros gombot, ha baj van?
– ha igen, miért van ilyen életük, miért van ilyen "hibás" ember, mint Géza? Befejezésül (röviden kifejtendő): Mit kritizál a mű a társadalomban? a vidéki élet egyhangúságát a szegénységgel (kb. mint Csehovnál) az emberi jellemet a világot, az élet céltalanságát? thalia