- Youtube
- Klímakatasztrófa fenyegeti kedvelt tavunkat: kiszáradt ez a csodahely + Videó - HelloVidék
- Online
Erre utalnak a földrajzi helynevek is, például Királyháza, Királykút. A térség egyik legfontosabb települése Visegrád, hajdan hazánk legnagyobb és leghíresebb városainak egyike volt. A nemzeti park nevezetességei közül jó néhány közúton, vasúton vagy vízi úton is megközelíthető. A csendesebb, háborítatlanabb, belső részek azonban a bakancsos természetjárás helyszínei. Az idelátogatók kedvelt járműve a Börzsönyben a századforduló táján épült keskeny nyomtávú vasút, amely csaknem 10 kilométeres szakaszon még ma is utasokat szállít. Évről-évre bővülnek a kerékpáros túrázás lehetőségei. A hegységekben kijelölt túraútvonalakon gyönyörködhetnek az arra kerekezők a táj háborítatlanságban, az élővilág sokszínűségében, de a Duna mentén haladó kerékpárúton is egyre jobban bejárható a nemzeti park egy-egy részlete. A kultúrtörténeti látnivalók nagyszerű kiegészítője az 1972 óta működő szabadtéri falumúzeum Szentendrén, amely a nemzeti park egyik legjelentősebb idegenforgalmi célpontja. A nemzeti park lehetőséget teremt a természet jobb megismerésére, az ökológiai szemlélet formálására és az ökoturizmus fejlesztésére.
Youtube
Különleges földtani értéke a szabaddá vált andezitláva réteg és az abból kiinduló számos kőfolyás. A hegység önálló hegycsúcsok rendszere, amelynek nincs fennsíkja. A főcsúcsok magassága 900 m körüli. A csúcsokból induló mellékgerincek völgye, a vulkáni kaldera maradványai erősen tagolt felszínt eredményeznek. Az Ipoly-völgy arculatát a medrében sokáig háborítatlanul kanyargó folyó hozta létre. A partját kísérő mocsarakat, égereseket és Morotva tavakat a meg-megújuló áradások és apadások alakították ki. A Duna helyenként ma is változó hordalék lerakásával, a kavicságyban épülő pusztuló zátonyokkal kiemelt értéket képvisel. A folyón kialakult kisebb-nagyobb szigetek, Esztergom és Budapest között szintén a Nemzeti Park részei. Legnagyobb és legidősebb a Szentendrei-sziget, amely a folyam hatalmas építő tevékenységének eredménye. A mintegy 2000 éve jelenlegi medrében folyó Duna másik ősi szigete, a Vác fölött található Kompkötő sziget, amelyről már 800 évvel ezelőtt említést tettek a krónikák.
Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park a fővárostól északi irányban, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el. Több mint 60 ezer hektárnyi területének egyik legszebb része a Dunakanyar. A park egyediségét három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. A Duna és a hegyek kapcsolatának legszebb példája a Dunakanyar, mely a folyó Börzsöny és Visegrádi-hegység közötti, több ezer éve lezajlott áttörésének helyszíne. Tájképileg egyedülálló megjelenését a partot szegélyező galériaerdők adják. A folyón kialakult kisebb-nagyobb szigetek Esztergom és Budapest között szintén részei a nemzeti parknak. A nemzeti park része a pilisi bioszféra rezervátum. További bemutatóhelyek: a Pálvölgyi-cseppkőbarlang, Szemlőhegyi-barlang, Alcsúti Arborétum és az Ócsai Tájház. A nemzeti park kiváló lehetőséget teremt a természetvédelmi ismeretek megszerzésére, bővítésére, az ökológiai szemlélet formálására is. Az ismeretterjesztéshez szervesen kapcsolódik Vác közelében az ártéri erdő tanösvény, és a mogyoróhegyi oktatóközpont a Pilisben, Szokolyán a Királyréti Oktató- és Látogatóközpont, a Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja, valamint az Esztergomi Bemutatóközpont.
Klímakatasztrófa fenyegeti kedvelt tavunkat: kiszáradt ez a csodahely + Videó - HelloVidék
Mint ismert, a tó vízállása idén nyárra 39 centiméterrel marad el a minimális szabályozási szinttől, ami oxigénhiányt és jelentős halpusztulás t okozott.
Az Ipoly-völgy szakasza a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében szereplő Ramsari terület. Részt veszünk a Kárpátok Védett Területeinek Hálózatában és a Duna menti védett természeti területeket összefogó DANUBEPARKS munkájában is. A természetvédelemben kiemelten fontosnak tartjuk az oktatást, szemléletformálást. Természetismereti táborokat szervezünk, bemutatóhelyeinken és tanösvényeinken színes programokkal, vezetett túrákkal várjuk az érdeklődő természetbarátokat. Rövid kedvcsináló anyagot itt találhat a nemzeti parkról.
A bogarak rendjéből a több mint harminc védett faj jelenléte említhető. Különösen értékes képviselőjük a nagy hőscincér, a havasi cincér és a gyászcincér. A folyók, valamint a patakok és mocsarak vízterében Európa-szerteveszélyeztetett édesvízi halfajok is megtalálhatók, melyek közül apetényi márna emelhető ki, mint különösen veszélyeztetett faj. A kétéltűek közül az összes hazai faj fellelhető a nemzeti parkterületén - az Ipoly völgyének mocsarai kiemelkedő jelentőségűszaporodóhelyként ismeretesek. A hüllők közül megemlíthető a pannongyík, melynek több populációja található a területen. A foltos szalamandra csak a Börzsönyben fordul elő, Drinó-völgyi állománya a legerősebb. A gyepi békák pilisi és börzsönyi állománya számottevő. A kiterjedt erdőknek köszönhetően sok az erdei énekes- és ragadozómadár a vidéken. A sólyomfélék és a nagytestű sasfajok között ittfészkelők (a parlagi sas, a kerecsensólyom, a vándorsólyom), és a térséget csak táplálkozás céljából felkereső fajok is akadnak (pl.
- Duna ipoly nemzeti park területe news
- Duna ipoly nemzeti park területe photos
- Duna ipoly nemzeti park területe pictures
Online
Ezek szó szerint az élővilág utolsó menedékei (ún. refugiumok), hiszen a legtöbb part menti terület a beépítés vagy más közvetlen emberi használat hatása alatt áll; a felaprózódásból adódó értékvesztés, egyes fajok eltűnése látványos. Persze mindig vannak új betelepülők, ám a hódítók zöme a nem kívánt özönfajok köréből kerül ki. Ilyen az ártereken élő hazai honos fákat kiszorító zöld juhar vagy a mocsárréteket szó szerint elborító kanadai aranyvessző. Ezek térfoglalása ma már az egyszerű szemlélődő számára is felfogható és egyben elkeserítő mértéket ölt. A folyót vízi szállítóútként használó teherforgalom mellett egyre erősödő nyomást jelent az óriási méretű személyszállító hajók problémaköre. Ez egyfelől a hajózás biztosítására szolgáló mederfenntartások (közkeletűen: kotrások) okán a zátonyok eltűnésével és a változatos meder megszűnésével, másfelől a jelentős hullámzástól tömegesen pusztuló halivadékkal jár, amelynek jól tapasztalható tünete az általános halhiány. Mindez – a dunai horgászok kedélyállapotának romlása mellett – a folyami ökoszisztémák működését is jelentősen zavarja.
�rt�kes bennsz�l�tt halfaja a Pet�nyi-m�rna. Igen gazdag mad�rvil�g�nak ragadoz�i k�z�l kiemelked� jelent�s�g� a kerecsens�lyom, a parlagi sas �s a k�gy�sz�lyv �llom�nya. �l itt tov�bb� fekete g�lya, feh�rh�t� fakop�ncs, r�tisas, buk�r�ce. A barlangokban n�pes denev�rkol�ni�k �lnek: csonkaf�l� denev�r, nagyf�l� denev�r, pisze denev�r. T�bb v�dett cick�ny- �s pelefaj, hi�z �s vidra is �l e ter�leten. Legfontosabb kult�rt�rt�neti �rt�kei: a visegr�di palota romjai, a visegr�di fellegv�r, Dr�gely v�r�nak romjai; jelent�s sz�m� r�mai kori �p�t�szeti, r�g�szeti eml�k, h�d- �s �rtorony-maradv�ny; de ide tartozik a szentendrei skanzen is. Ha ennyi nem volt el�g, a miniszt�riumban biztosan t�bbet tudnak... Megy a csiga hazafel�... Honnan is j�ttem? Hova is megyek?
Szinte teljesen eltűnt a víz a fokozottan védett terület egy részéről, amely a vízimadarak fontos fészkelő területe. A Velencei-tó az elmúlt két évben elvesztette vízmennyiségének 44 százalékát. A vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velence-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt – írja a légi felvételt közlő a Gárdonyi Közlöny. Magyarország harmadik legnagyobb tavának nyugati része vízimadarak fontos fészkelő területe. A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékében szereplő 420 hektáros területet 1958-ban nyilvánították fokozottan védetté. Az öreg nádasok legfontosabb fészkelő madarai a nagy kócsag, a kanalasgém, a búbos vöcsök, a kis vöcsök és a nyári lúd. Természetvédelmi szempontból ugyancsak jelentős a rezervátum eredeti lápi növényvilága. Kiemelten védett növénye ennek a lápi vegetációnak a hagymaburok és a tengermelléki káka. A Duna-Ipoly Nemzeti Park oldalán olvasható leírás szerint a madárrezervátummal kapcsolatos egyik fő védelmi feladat a tó vízszintjének szabályozása.
