ballchain.co.uk
Figyelem! Ez a cikk több mint 60 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak és nem a hatályos joganyagot tartalmazzák! Vajon mennyi tartásdíjat kell fizetnie annak, aki a gyermekétől különél? A gyerektartás mértéke: gyerekenként most már fix összeget kell fizetni A tartásdíj összegét az új Ptk. hatálybalépésének köszönhetően most már egy meghatározott, fix összegként kell megállapítani, ezt azonban gyermekenként általában a tartásdíjra kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a alapján számítja ki a bíróság (korábban százalékos fizetésre is lehetőség volt). Fontos azonban tudni, hogy a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülővel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Nem történhet tehát az meg, hogy egy különélő férj például 150 ezer forintot keres, de abból 100 ezer forintot tartásdíj címén köteles kifizetni különélő vagy volt házastársának. Hiszen az már több, mint a fele! Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a gyerektartást úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.
Természetesen több diploma megszerzésének erejéig már nem vehető igénybe a gyermektartásdíj. Mindig köteles támogatni a szülő a nagykorú gyermeket? A vonatkozó jogszabály lehetőséget kínál arra, hogy a tartási kötelezettség megszűnjön abban az esetben, ha a gyermek alkalmatlan a továbbtanulásra (akár egészségügyi oknál fogva, akár neki felróható okból) a gyermek a kötelezettel szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, s ezáltal érdemtelenné válik a gyermektartásra a szülő saját megélhetése, vagy kiskorú gyermekének eltartása kerülne veszélybe. Visszamenőleg is igényelhető? A gyermektartásdíj visszamenőleg hat hónapra igényelhető. Ennél hosszabb időre, visszamenőleg csak abban az esetben lehetséges, ha a jogosultat nem terheli mulasztás a követelés érvényesítésében. A válás, az életközösség megszüntetése egyébként is számos problémás helyzetet szül, hogy az érzelmi megterhelésről már ne is beszéljünk. A gyermekek ilyen vagy olyan módon, de szinte biztosan megsínylik a szülők szétválását.
A tartásdíj mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni 1. a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit 2. saját jövedelmét 3. vagyoni helyzetét 4. a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat (pl. ösztöndíj) 5. a szülők teherbíró képességét. Az az oktatási intézmény, ahol a nagykorú gyermek továbbtanul, köteles a tartásdíjra kötelezett szülő kérésére tájékoztatást adni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről. A gyermeknek pedig továbbtanulási szándékáról kell a tartásdíjra kötelezett szülőt haladéktalanul értesítenie.
A gyerektartás mértéke: hogyan állapítja meg a bíróság? A gyerektartást korábban (az új Ptk. hatálybalépését megelőzően) százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában határozhatta meg a bíróság, az új Ptk. hatálybalépésével (2014. III. 15. ) azonban ez megváltozott. Mára megszűnt a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő százalékos marasztalása, ezentúl tehát nem a kötelezett fizetésének meghatározott százalékában, hanem egy meghatározott, fix összegben kell a díjat megállapítani, melyet azonban a kötelezett jövedelmének 15-25%-ából kiindulva kell kiszámolni. A gyerektartás mértéke megváltozhat. Hogyan? Ha a gyerektartás közös megegyezéssel vagy bírósági ítélettel került megállapításra, úgy az ennek alapjául szolgáló körülmények lényeges változása esetlén a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni. Ha a gyerektartást közös egyetértéssel már eredetileg is kisebb összegben állapították meg, mint amennyi a törvény szerint járna, úgy ebben az esetben is lehet a gyerektartás felemelését lehet kérni.
Ez a rendelkezés tehát mindenképpen a tartásra kötelezett érdekeit szolgálja védeni. A tartásdíj összege tehát a kötelezett átlagos havi jövedelmének 15-25 százalékát teheti ki, de összességében nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát. Ez akkor jut szerephez, ha a kötelezett több gyermek után is köteles tartásdíjat fizetni. Ebben az esetben úgy kell megállapítani az összegeket, hogy egyik gyermek se kerüljön hátrányba. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi számít a gyermek alapszükségletének? Ez függ a gyermek korától és egészségi állapotától, de a lakhatás, a ruházkodás, az élelmezés, valamint a taníttatás költségeit feltétlenül fedeznie kell az összegnek. Nem ritka, hogy extra kiadások merülnek fel (pl. számítógép vásárlás, külföldi tanulmányok), ám ezek finanszírozását nem lehet a kötelezettel finanszíroztatni, erre vonatkozó jogszabály nem létezik. A jogszabály kizárólag a törvényi minimumot határozza meg, de természetesen az nincs tiltva, hogy a szülő ennél többet juttasson gyermekének.
2018-ban mennyi az adó? Mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni ma Magyarországon? Hány százalék az SZJA? Az SZJA mértéke most. Gyakran felmerül a kérdés, hogy mennyi adót vonnak le a fizetésedből? Hány százalék személyi jövedelemadót kell fizetni ingatlan bérbeadás után? Mennyi adót kel fizetni osztalék után? Mennyi az adó a befektett pénzed után? Magyarországon már évek óta eltörölték a sávos adózást. A sávos adózás azt jelentette, hogy az alacsonyabb jövedelműek kisebb mértékű adót fizettek. A magasabb jövedelműeknek pedig egy bizonyos határ átlépése után magasabb volt az SZJA mértéke. Ezt a bonyolult és nehezen követhető, nehezen kalkulálható módszert egységesítették pár éve és a személyi jövedelemadó mértéke 16% lett egységesen mindenkinek. 2016-ban újabb változás következett be: 15%-ra csökkentették az SZJA mértékét hatalmas média visszhang kíséretében 🙂 SZJA mértéke 2018-ban A személyi jövedelemadó mértéke egységesen 15%-ra változott a 2016. január után megszerzett jövedelmekre.