A forgatókönyvet Alex Helfrecht írta, aki korábban nagy sikert aratott a londoni West Enden Hemingway Fiesta c ímű művének színpadi adaptálásával. A rendezők, Alex Helfrecht és Jörg Tittel szerint a könyv zsenialitása, hogy az ember a bőrén érzi a rezsim működését, az atmoszféráját, anélkül, hogy az orrunk alá dörgölné. "Az egész az egyes emberek életéről szól, a tapasztalatai tükröződnek, amelyet a diktatúráról szereztek. " A rendezőpáros felfogásában a történetben nem Ceausescu Romániája, nem egy valódi ország, valódi helyszín jelenik meg, Jörg Tittel szerint inkább "olyasmi, mint a Gépnarancs világa". "Úgy gondoljuk, a könyv univerzálisan közelíti meg a mindenkori diktatúrát. Ez a történet mondhatni bármikor, bárhol játszódhatna. " A regény a szereplők kapcsolatait, a gyerekek viselkedését ábrázolja egy elnyomó rezsim alatt. "A könyvben nem tudjuk, hol vannak a határok, mégis bezárva érezzük magunkat. Az ember sohasem kerül közvetlen kapcsolatba az elnyomó hatalommal. Nem látjuk igazából, hogy működik a gépezet.
A fehér király · Dragomán György · Könyv · Moly
Dragomán György: A fehér király Deák Barbara tanuló írása Dragomán György Marosvásárhelyen született 1973-ban, majd 1988-ban települt át Magyarországra családjával. Felesége, Szabó T. Anna (költőnő). Első regényét a Pusztítás könyvét 2002-ben írta meg. Dragomán Györgyöt magyar íróként és műfordítóként ismerhetjük. A regényírás mellett fordít, honlapokat szerkeszt illetve filmkritikákat ír. Második regényét, A fehér királyt 3 évre rá, 2005-ben írta meg, melyből film készült, illetve 30 különböző nyelvre fordítottak le.
- Huawei p smart 2019 kijelző
- Minecraft 28 dimensi mod letöltés gratis
- Végrehajtás alatt álló ingatlanok eger 1
- Kereskedelmi és vendéglátóipari iskola dunaújváros
- Mikor jön a húsvéti nyuszi full
A fehér király majdnem összes kiadásával a karomban. A fehér király a második regényem, 2005-ben jelent meg a Magvető kiadónál, aztán még harminc nyelven világszerte, Kínától Brazíliáig. A New York Times azt írta róla, "sötéten szépséges regény". A regény valahol Erdélyben játszódik, valamikor a diktatúra évei alatt, és azt meséli el, hogy milyen kalandok közepette éli túl a tizenkétéves Dzsata élete legnehezebb évét. Nagy öröm, hogy itthon is szeretik a könyvet az olvasók, lassan kezd klasszikussá válni, sok gimnáziumban érettségizni is lehetett belőle. Közben megjelent a regény új, javított kiadása, új borítóval, új tördeléssel, ráadásul azt a pár hibát is kijavítottam benne, amit megtaláltak benne a drága fordítóim. Vedd meg itt: Irók boltja Líra Libri Bookline
Van bennük visszautalás egy korábbi történetre, de nem feltétlenül függnek össze. A mű egy kortükör az 1980-as évek diktatúráinak gyermek áldozatairól: egyszerre szól a gyermeki csínytevésekről, naivitásról, szeretetről, vágyakról, ragaszkodásról, gyermekkor szorongásairól, fájdalomról, az apa hiányáról, kiszolgáltatottságról és a rettegésről. A diktatúra rányomja a bélyegét mindenre, még az iskolák közötti versengésekre is. A diktatúra többszörösen szétszakítja a családokat: elveszi az apát, de megszakítja a kapcsolatot az após és a meny között is. A diktatúra a gyermeki kapcsolatokat se kíméli: a gyerek örökli a szülei bűneit. Azok a gyerekek nem vehetnek részt az iskolai csapatokban, szakkörökben, akinek a családjában van politikailag megbízhatatlan személy. Magyar kiadások [ szerkesztés] A fehér király; Magvető, Bp., 2005 A fehér király. Regény; 2. jav. kiad. ; Magvető, Bp., 2016 Filmváltozat [ szerkesztés] 2016-ban mutatták be az azonos című angol-német-svéd-dán-magyar koprodukcióban készült filmváltozatot.
A regény egy romániai iskolás gyerek, Dzsátá szemszögéből meséli el apja elvesztését és a felnőtté válás folyamatát a Ceaușescu-diktatúra legreménytelenebb éveiben, egyben betekintést nyújtva a totális hatalom hétköznapi mechanizmusaiba, illetve a kultúrák, vallások, nemzetiségek együttélésébe. Bár a kötet önmeghatározása szerint regény, akárcsak a Sinistra körzet ben, a tizennyolc fejezet sorrendje lényegében – az első és az utolsó kivételével – változtatható, és ezt javarészt A fehér király filmszerű jelenetezése teszi lehetővé. Amennyiben ragaszkodunk az egymásra következő fejezetek sorrendben történő olvasásához, akkor az antikommunista apa letartóztatásától és a Duna-csatornához való elhurcolásától a kommunista nagyapa temetéséig tartó epizódokkal szembesülünk Dzsátá életéből, amelyek az iskola és a család – a pártállam által szabályozott – tereiben a gyermeklét maga mögött hagyásának a tapasztalatát érintik. A gyermekkorból a felnőttkorba történő átmenetben sajátos szerepet tölt be az apa hiánya, amely beindítja a helyettesítések játékát a szövegben.
A fehér király Szerző Dragomán György Ország Magyarország Nyelv magyar Műfaj regény Kapcsolódó film A fehér király Kiadás Kiadó Magvető Könyvkiadó Kiadás dátuma 2005 A fehér király Dragomán György 2005-ben megjelent regénye, amelyet több mint 30 nyelvre lefordítottak. A regény stílusára jellemző a hosszú, sokszorosan összetett, oldalakon át hömpölygő, nehezen követhető mondatok használata. Történet [ szerkesztés] A cím utalás a sakkfigurára, mely ez egyik fejezetben fog felbukkanni, ugyanakkor egy szimbólum is. A mű egy kelet-európai elképzelt diktatúrában játszódik az 1980-as években, melyet egy tizenéves kisfiú szemszögéből ismerhetünk meg. A mű felkavaró stílusban, a feszültséget végig fenntartva vezet be minket a diktatúrába: az iskolán belüli és családon belüli erőszakba, a felnőttek és gyerekek kegyetlenségébe, a gyerekek és csonkává vált családok kiszolgáltatottságába. A szerző sokszor nem mondja ki, csak sejteti azt, amit egy általános iskolás korú gyermek még nem érthet. A mű nem koherens, több novella adja ki az egészet, de a novellák nincsenek időrendi sorrendben.
Hogyan dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják el? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? A 12 éves Djata (Dzsátá) a világtól teljesen elzártan él szüleivel egy disztópikus diktatúrában. Egy napon két ügynök csönget be hozzájuk, akik az apjáért jöttek. A kormány börtönbe zárja a férfit, Djata pedig egyedül marad az anyjával, miközben mindkettejüket azonnal árulónak bélyegzik. A fiú nehezen tudja feldolgozni apja elhurcolását és hiányát, a sok hazugságot és a hirtelen felnőtté válás terheit. Egyetlen remény élteti, méghozzá apjának megtalálása, amiben nagyszülei tudnának neki segíteni. Djata anyja azonban dacosan ellenáll annak, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező anyósától és apósától bármilyen segítséget kérjen.
Regény, de mégis novelláskötet: novellaregény, avagy regény fragmentumokban. Sok különálló történetből áll össze egységes textussá. Ezek zárt, kerek, önmagukban is helytálló... Bányai Éva: Torzóban maradt szobrok Bányai Éva írása A fehér királyról a Tiszatáj 2007 májusi számában jelent meg. Úgy látom pdf-ben is elérhető a lap honlapján: itt van. A 2005 könyvhetére megjelent és azóta... Osztovits Ágnes: Apa nélkül Forrás: Heti Válasz, 7. évfolyam 7. szám, 2007. 15 Hajdan egy-egy erdélyi generáció érkezésekor felkapta a fejét az ország: lám, micsoda tartalékai vannak a magyar irodalomnak! Ma már, hála Istennek,... Ambrus Judit: Szabadon fogva Forrás: Beszélő, 2006. október, 11. Évfolyam, 10. Szám 17. rész. A Bodor Ádám-hadművelet Meggyónjuk vagy beteljesítsük? – kérdezte Isten egy igen kívánatosra sikeredett teremtményétől, mivel minden reggel, még a... M. Nagy Miklós: Bildungs(? )roman(? ) Forrás: Jelenkor Van az úgy, hogy az emberben kétely támad a kritikaírás, sőt általában az írás értelmét (hasznát? )
A pusztítás könyve mintha egy echte kelet-európai parabolaregény beoltása lett volna egy B kategóriás amerikai akcióthrillerrel. A Bródy-díjjal jutalmazott könyv a... Gagyi Ágnes: Beszélni arról, ami ismerős forrás: Székelyföld Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, tizenöt éves korában települt ki Magyarországra. Második könyve, A fehér király az elsohöz hasonlóan sikeres lett. Az ÉS könyve szeptemberben. Csuhai István... Darvasi Ferenc: "hol zsarnokság van…" Forrás: Irodalmi Jelen 2006. január Az aparegény (és a családregény) műfaja a múlt felidézésének lehetséges technikáiról kialakult, alapvetően társadalomtudományi eredetű diskurzus eredményeit látszik tükrözni a kortárs magyar prózában. Miután... Bazsányi Sándor Ex-Libris-e az ÉS-ben Az írás az ÉS-ben jelent meg Dragomán György második könyve, műfaját tekintve, ahogyan azt kötetünk harmadik oldalán olvashatjuk: "regény". Regény, mivel a közelmúlt Romániájában játszódó, tizennyolc kisebb részbe tördelt... Kulcsár Szabó Zoltán Ex-Libris-e az ÉS-ben Az írás az ÉS-ben jelent meg Dragomán György: A fehér király című, a szerzõ elismerõ fogadtatásban részesült bemutatkozó regényét (A pusztítás könyve, 2002) követõ második műve a kommunista idõk... Csuhai István: Kamaszkorom legszebb sakkfigurája Az írás az ÉS-ben jelent meg Az ÉS könyve szeptemberben – Dragomán György: A fehér király.