ballchain.co.uk
Arra mindenképpen utalnék, hogy az alapbér mértéke a felek megállapodásának tárgya (azzal, hogy el kell érni a minimálbér / garantált bérminimum összegét). Azért van kiemelt jelentősége a készenléti jellegnek, mert ehhez a munka törvénykönyve ( Mt. ) eltérő munkaszervezési szabályokat fűz, amelyek a munkáltatóra kedvezőbb, rugalmasabb munkaszervezést tesznek lehetővé. Ezek a következők: ♦ a munkaközi szünetet a munkaidő részeként kell a munkáltatónak kiadnia, ♦ a munkavállaló napi munkaideje a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján 12 órára emelhető, ♦ a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje a felek megállapodása alapján heti 72 óra lehet, ♦ a munkavállaló vasárnapra rendes munkaidőre beosztható, ♦ a 6 hónapos munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak megállapítható, ♦ a munkavállaló napi pihenőideje az általános 11 órával szemben 8 órára csökkenthető. A munkáltató főszabályként a munkaidőt hétfőtől péntekig osztja be, szombaton és vasárnap a munkavállaló a heti pihenőidejét tölti.
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, és a munkaidőkeret alkalmazásának tényét a munkaszerződésnek tartalmaznia kell (hiszen ez csupán egy törvény adta lehetőség a munkáltató részére) A munkaidő beosztása: A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (A munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munka, amely pótlékra jogosít! (A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. )
Műszakpótlékra jogosult a munkavállaló a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik (ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van). A műszakpótlék mértéke harminc százalék. Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. Teljes napi munkaidő mértéke Átlagos teljes napi munkaidő Napi 8 óra Hosszabb teljes napi munkaidő A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója Rovidebb teljes napi munkaidő Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.
Ráadásul olyannyira rugalmas a szabályozás, hogy bizonyos munkavállalói körökre eltérő munkaidőkeret is meghatározható. A munkaidőkeret lényege, hogy a munkáltató a munkaidőt ehhez képest egyenlőtlenül osztja be, így a munkavállalónak a napi munkaidőt nem az egyes munkanapokon, hanem a munkáltató által meghatározott hosszabb időegységen belül kell átlagban ledolgoznia. Ezzel a munkáltató kiküszöbölheti a hullámzó foglalkoztatást, akkor osztva be a munkavállalót, amikor a munkájára éppen szükség van. Azaz csak akkor "éri meg" a cégnek, ha az elvégzendő feladatok egyenlőtlenül jelentkeznek. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az alábbiakra kell ügyelni: ♦ a munkaidőkeret tartamára, ♦ a napi munkaidő mértékére és ♦ az általános munkarendre azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkavállaló távollétének figyelembevételére a munkaidő teljesítésének megállapításakor az Mt. két megoldást tesz lehetővé (93.
Kérdéseim: Milyen műszakpótlékok járnak valójában? Jár-e kompenzáció a vélhetően nehezített munkakörülmény miatt? Egyéb járandóság van-e amit nem említettem/nem tudok róla. Teljes cikk... Műszakos munkarendben nincs fizetett ünnepnap? 5 éve Februárig normál munkarendben dolgoztam a munkahelyemen hétfőtől péntekig 7:00-15:20-ig. Ebben az esetben a hétköznapra eső ünnepnapokon 8 óra fizetett ünnepet számoltak el bérszámfejtéskor, persze ezeken a napokon nem dolgoztam. Márciusban az átszervezések miatt 3 havi munkaidőkeretben folytonos folyamatos műszakos 12 órás munkakörbe kerültem. Nappalosban 7:00-19:00, éjszakásban 19:00-7:00 közt dolgozom 7 nap munka 7 nap pihenő ciklusban. Azóta több hétköznapra eső ünnepnap is volt a pihenős hetemen, ezekre a napokra nem kaptam semmit. A bérszámfejtő kolléga azt mondta, hogy a műszakos munkarendben nincs fizetett ünnepnap, ha nem dolgozom aznap, akkor nem jár semmi. Valóban így van ez? Teljes cikk... Lehet foglalkoztatni pihenőnapok nélkül? 7 éve Egy ismerősöm három műszakos munkarendben dolgozik.